Nagypénteki zsemle

Ma egy zsemleét sütöttem kereszt szimbólummal, mely Jézus keresztre feszítését szimbolizálja.

Nagypéntekhez számos babona kötödik, többek között a kenyér sütés is tíltva van, mert az kövé válik.
Na jó ez csak zsemle volt, kenyeret majd holnap sütök.
Régen dologtíltó nap volt, nem szöttek, nem fontak, nem mostak az asszonyok, nem szítottak tüzet.
A hajnali “arany víznek” betegségmegelözö, tisztító, erőt tulajdonítottak.
Úgy vélték, aki nagypénteken napfelkelte előtt megfürdik a patakban, vagy friss kútvízzel mosakszik, azon nem fog a betegség. A különböző magyarázatok szerint az ilyen víznek szépség-, egészségvarázsló és gyógyító erőt tulajdonítottak.
Az állatokat is kihajtották a környékbeli patakba, folyóba még napfelkelte előtt, hogy ily módon ők is elkerülhessék a betegségeket.
Idöjóslás is kötödik a mai naphoz: ha nagypénteken szép az idő, akkor üszkös, rossz termés lesz, eső esetén jó tavaszt jósoltak.

Hozzávalók:

280 g. tej
65. gr. vaj
500 gr. liszt
7 gr. élesztö (1 cs. szárított élesztö)
10 gr. só
1 tojás
1 kávéskanál cukor
1 tojás+ egy sárga a lekenéshez

A tejet meglangyosítjuk, hozzáadjuk a cukrot, és az élesztöt. Egy tálba beleszitáljuk a lisztet a sót, az olvasztott vajat, amikor felfutott az élesztö hozzáadjuk azt is. Kézzel, vagy géppel jól kidagasztjuk. Hagyjuk 40 percig kelni.
Egy lisztezett deszkán kiszaggatjuk, 6-7 részre, kb. 150 gr.-os kis cipókat formálunk ki belöle. Lekenjük tojássárgával, és hideg helyen hagyjuk kelni 4-5 órát. Utánna ismét lekenjük a tetejüket egész felvert tojással, és egy ollóval keresztet metszünk bele, egymással párhuzamosan.